5. Kreatív szerkesztés
Ennek a fázisnak a folyamán születik meg az első változata a tervezett tananyagnak. A fejlesztő csapatnak motiváló és tanulságos lehet, ha a teljes tananyag beszerkesztése előtt egy belső használatra szánt bemutató készül, amely tartalmazza az elfogadott dizájnt, és így ízelítőt ad a készülő tananyagból.
A kreatív szerkesztés fázisában a forgatókönyv megelevenedik, a tananyag gyártása történik meg. Az eddig csak tervezőasztalon körvonalazott tananyag itt kapja meg a grafikai és technológiai megvalósítást, itt kerül a tananyagfejlesztő rendszerbe. A szerkesztés folyamata az elméleti tervezések megvalósulása, ezért sok függ az adott keretrendszer tényleges képességeitől, az éppen aktuális verziójában elérhető funkcióktól. Ezen a ponton dől el, hogy a forgatókönyv írója milyen jól ismerte a tananyagfejlesztő rendszer lehetőségeit, milyen hatékonysággal tudott együttműködni az írás során a szerkesztőkkel.
Ahhoz, hogy az előző lépcső kilépési dokumentuma itt formát tudjon ölteni, előbb a dizájn tervezését és létrehozását szükséges megtervezni, majd a médiaelemek gyártásának folyamatát is el kell indítani (6.9. ábra). A tényleges szerkesztés csak ezután kezdődhet meg, ugyanakkor a médiaelemek gyártásával párhuzamosan is folyhat.
Ebben a fázisban a szinopszisban leírt követelményrendszerből a tanulási környezet követelményeit és az egyéb dokumentumokban rögzített információkat indokolt figyelembe venni. A dizájn tervezésénél a megrendelő elvárásait nagyon pontosan kell értelmezni és megvalósítani. Például, ha a megrendelő képregény stílusú grafikai elemeket szeretne, fontos tisztázni, hogy a megrendelő mit hív képregénynek, milyen szín- és formavilág az, amellyel dolgozni kell. A tanulási környezet követelményeinél a felbontás és a fájlméretet kell első sorban figyelembe venni. Ha a tananyag célja, hogy a tanulók mobileszközön tanuljanak, akkor jól látható, kényelmesen érinthető formákra, gombokra van szükség amellett, hogy a beszerkesztett médiaelemek mérete számításba veszi a mobil-sávszélességet. A motivációra nagyon rombolóan hat, ha a tanulást egy-egy médiaelem betöltése lassítja le.
Ha a forgatókönyvben a kreatív szerkesztés megvalósításához elegendő tér maradt, akkor előfordulhat, hogy az ezen fázisban folyó munka során módszertani változtatások lesznek szükségesek (pl. más típusú feladat lenne az ideális a nagyobb vizuális élményhez), esetleg újabb médiaelem igénye lép fel. Ez a szerkesztés folyamatának természetes velejárója, amely a forgatókönyvíró rutinjának növekedésével csökken, de soha nem múlik el. A modell fázisai között az együttműködés folyamatos és rugalmas.
Már a szinopszisban is meghatározásra kerülhetnek grafikai elvárások, elemek a tananyaggal kapcsolatban. A dizájn azonban ennél több: az esztétika, a forma és a funkcionalitás szinergiája. Létrehozása, kidolgozása a kreatív szerkesztés első lépése. Itt már rendelkezésre áll a tananyag forgatókönyve, így könnyebb a létrejövő termékkel kapcsolatos külső jegyek, elvárások pontos megfogalmazása, meghatározása.
A dizájn a szerkezeti sablonokra alkalmazott arculati elemek összessége, amely a tananyagra jellemző oldalsablonokban valósul meg.
A forgatókönyvben a szerkezeti sablonokat az elrendezések, interakciók alapján választotta ki a forgatókönyvíró a tananyagfejlesztő rendszer készletéből. Ez azt jelenti, hogy az adott oldalra tervezett tartalom megjelenését, és az ahhoz kapcsolódó tanulói aktivitást tudatosan átgondolta. A szerkezeti sablonok általában tartalmazzák az oldalon található médiaelemek, szövegek, feladatok elrendezését, egymáshoz való viszonyát, megjelenési sorrendjét és a hozzájuk tartozó tanulói interakciót is, amelyet a felhasználó kényelmi és használati igényeinek figyelembevételével alakítottak ki.
A szerkezeti sablonok olyan tananyagkomponensekből állnak, melyek a szerkesztők által módosíthatóak (pl.: szín, méret, egy interakció időzítése), így könnyen egyedivé alakíthatóak. Nem a tananyagok uniformizálása, hanem a szerkesztési munka gyorsítása a céljuk. A szerkezeti sablonok egyszerűen testre szabhatóak, de amennyiben így sem alkalmas egyik sem a forgatókönyvben tervezett oldal megjelenítésére, a kreatív szerkesztők teljesen egyedi, az adott tananyagra jellemző oldalak (oldalsablonok) gyártását is elvégezhetik a dizájntervezés folyamata közben, az arculattervezéssel párhuzamosan.
Az arculat létrehozásánál a színek, formák, ikonok születnek meg. Ennek nemcsak a tananyag hangulatával, tartalmával kell összhangban lennie, de elképzelhető, hogy a megrendelő által képviselt intézmény is azt szeretné, ha a rá jellemző egyediség tükröződne vissza a tananyag oldalain. Egy jól elkészített tananyag fokozhatja a vállalatban dolgozók lojalitását, emelheti egy intézmény presztízsét, és komoly reklámértékkel is bír.
Az arculat készítésénél figyelembe kell venni, hogy vannak-e a tananyaghoz kapcsolódó más termékek, könyvek, marketingeszközök, esetleg megelőző vagy tervezett, további tananyagok. Ezek arculatát egységesíteni kell.
Továbbá egy intézmény kultúrája is hatással lehet a tananyag arculatára. Kevésbé valószínű, hogy egy konszolidált felsőoktatási intézmény harsány színekkel szeretné fiatalossá tenni a megrendelt oktatási tartalmat.
Figyelemmel kell lenni arra, hogy az arculat a tananyagban szereplő és a tananyagon kívül eső elemek összességéből áll össze. Nemcsak a tananyagot, hanem a megrendelőt is képviseli, a célközönség fejében érzelmeket generál. Egy jól működő, hatékony arculat azonosíthatóvá tesz, bizalmat ébreszt, és pozitív viszonyulást alakít ki a termékkel kapcsolatban.
Érdemes több arculati tervet is készíteni, és a forgatókönyvben kiválasztott szerkezeti sablonok közül a leggyakoribbakat ezeknek megfelelően átalakítani. Az így elkészült bemutató oldalak közül a megrendelő választja ki a neki leginkább tetsző arculatot.
A megrendelő választása alapján elkezdődhet a tananyag oldalsablonjainak létrehozása a forgatókönyvben tervezett szerkezeti sablonokból.
Az oldalsablonok azok a szerkezeti sablonok, amelyek megjelennek a tananyagban, és az arculatnak megfelelően vannak átalakítva. Előfordulhat, hogy a tananyagban az oldalsablon nem használható fel minden helyen egy az egyben, hanem valamilyen módosítást kell végrehajtani az alkalmazásához. Ezeknek az oldalsablon mutációknak az irányelvét is rögzíteni kell a tanulói élmény figyelembevétele mellett. Ilyen irányelv lehet például, ha egy belső navigációs tananyag esetén az oldalak közötti előre lapozáshoz használt gomb helyét a jobb alsó sarokban rögzítjük.
Tehát az oldalsablonok a legnagyobb egybefüggő, kész tananyagkomponensek, a dizájn elemeivel felépített szerkezeti sablonok, amelyek a megrendelő igényeit és a tanulói élményt is figyelembe veszik.
A tanulói élmény nagyban függ a webergonómiai szabályok alkalmazásától. Könyvünkben a szabályokról a Vizuális kommunikáció fejezetében részletesen írunk, most csak röviden összefoglaljuk ennek fontosságát.
A tanuló a tananyagról több érzékével alakítja ki a véleményét. Egyrészt fontos a tananyag megjelenése, grafikája, fontos az oktatási tartalom minősége, annak mélysége és szövegezése, valamint fontos, hogy milyen élményeket szerez, miközben interakcióba lép a tananyaggal. Ha ezek az interakciós elemek kézenfekvőek, szembeötlőek, kényelmesek és élményszerűek, akkor a tanulót nem fogja akadályozni abban, hogy a tananyag tartalmára koncentráljon. Azonban ha a tananyag kezelése bonyolult, átláthatatlan, kényelmetlen, akkor bármilyen jó és átgondolt oktatási tartalom is állt össze a projekt folyamán, a tanuló nem fog eljutni ennek az élvezetéig, mert a kezelőfelület átláthatatlansága ebben gátolni fogja.
A tanulói élmény kapcsán érdemes megemlíteni a tananyagról kialakuló imázst, amely a tanulóban a tananyagról (és annak készítőjéről) egészében megjelenő benyomást jelenti. Ha ez az imázs egy pozitív kép, a tanuló pozitív attitűddel fogja ugyanannak a fejlesztőknek a következő tananyagát fogadni. Ha az imázs bizalommal teli, akkor a tanulási motiváció is nagyobb lesz. Itt visszautalunk a 2. Tanuláselmélet, tanulásmódszertan fejezetre, amelyben említettük, hogy Nehme szerint az e-learning környezetben való tanulási motivációnak négy alapvető feltétele van: a figyelem fenntarthatósága, a tanultak tanuló számára való relevanciája, a tanulók megelégedettsége és a bizalma. (nehme, 2010) Tehát törekedni kell arra, hogy a legegyszerűbb módon legyen kezelhető a tananyag. Ezért érdemes alkalmazkodni a már megszokott felületekhez. Például, ha van egy előzetesen már megtanult tananyag, akkor annak a felületéhez lehet igazodni. Így a tanulónak nem kell külön megtanulnia a tananyag kezelését, hanem rutinszerűen tudja majd azt használni.
A lényeges dolgokat ki kell emelni, ilyenek a kulcskifejezések, alapfogalmak. Ehhez a tipográfia eszközei használhatóak.
Minden oldal legyen áttekinthető, értelemszerű, és legyen következetes azok kezelése.
A dizájn tervezésének lépése akkor tekinthető késznek, ha az oldalsablonok rendelkezésre állnak, az egységes arculathoz szükséges információk (színkód, méretezés, alkalmazott logó, ikonok) egy helyen összegyűjtve megtalálhatóak, és egy bemutató anyagban rendelkezésre állnak a szerkesztésben résztvevők részére.
A dizájn ismeretében kezdődhet meg a médiaelemek gyártása, majd ennek elindítása után, vele párhuzamosan haladhat a szerkesztés.
A forgatókönyv részeként a médialista is jóváhagyásra került a negyedik fázisban. Ebben a listában megtalálható az elemek típusa és helye, amennyiben gyártásra van szükség, akkor a leírásuk és egy minta is, amellyel a forgatókönyvíró a médiaelem hangulatát, lényegét kell közvetítse.
A médiaelemek gyártása során szem előtt kell tartani az arculatban meghatározott elképzeléseket, és az elemeket egységes jellemzőkkel kell megvalósítani. Például az infografikát mindig azonos típusú emberalakokkal, az arculathoz igazodó szín- és formavilággal kell megalkotni, a videókon ugyanazt a szűrőt kell alkalmazni; a hanganyagok hangerejének meg kell egyezni stb.
A médiaelemek különböző típusúak lehetnek, ezért gyártásukhoz más szakmai tudás, más eszközpark szükséges. Az igénytől, a mérettől függően ezek gyártsa akár egy külön projekt is lehet a tananyagfejlesztésen belül. A médiaelemek fejlesztéséről a Médiafejlesztés fejezetben írunk részletesen.
A gyártás folyamata közben kezdődhet meg a szerkesztés. A szerkesztés végéig tart a médiaelemek gyártása, hogy a hirtelen fellépő új igények esetén is el lehessen azt készíteni a fázis lezárása előtt.
Ha a forgatókönyv áttekinthetően és egyértelműen van megírva, a dizájn elkészülése után rendelkezésre álló oldalsablonok alkalmazásával a szerkesztés folyamata gyors és hatékony lesz. Ehhez persze a szerkesztőknek is ismerniük kell a tananyagfejlesztő rendszert, és szerencsés, ha a szoftver alkalmas a párhuzamos szerkesztésre. Az ilyen együttes szerkesztés előnye, hogy egyszerre több oldal készülhet el ugyanabban a tananyagban, így a szerkesztésre szánt idő lényegesen lerövidülhet. Hátránya ott jelentkezhet, ha nincs megfelelően előkészítve a munka. Ha hiányoznak az oldalsablonok, vagy az arculatra vonatkozó megegyezések nincsenek lefektetve, illetve nem tartják be őket, esetleg a kreatív szerkesztők egymás közötti kommunikációja nincs biztosítva. Ha ezek közül bármelyik fennáll, a tananyag egységes megjelenése kerül veszélybe, amely először csak esztétikai problémaként jelentkezik, de halmozott előfordulása esetén a tananyag hatékonyságának a rovására megy.
A kommunikációs probléma csökkentésére a forgatókönyv alapos és érthető kidolgozása a legfontosabb lépés, de érdemes a résztvevő szerkesztőknek egy megbeszélést tartani, és azon közös értelmezéseket, következtetéseket, megállapításokat tenni. Ha lehetőség van rá, akkor a dizájn kidolgozásában is több szerkesztő vegyen részt, így a bennük kialakuló képet sajátjukként fogják kezelni, jobban ragaszkodnak majd a megbeszéltek alkalmazásához. Ilyen eset lehet egy oldalsablon mutációjának a tananyagba építése, ahol a kreatív szerkesztés gyakorlata nagyobb teret enged a szerkesztőknek.
A szerkesztők közötti kommunikációhoz érdemes egy közös használatú haladási táblázatot létrehozni, amelyben minden szerkesztő jelöli, hogy melyik oldalon dolgozik, illetve milyen problémákba ütközött a szerkesztés folyamatában. Ehhez a táblázathoz a forgatókönyvírónak is hozzá kell férnie, így tudja követni, segíteni a szerkesztők munkáját.
Az oldalsablonok használata nagyban meggyorsítja az oldalak szerkesztésének folyamatát, de a tananyag belső struktúráját, annak észszerű felépítését, a teljesítettségi beállításokat, a feladatokat és azok kiértékelését, az egyedi interakciókat mind létre kell hozniuk a szerkesztőknek. Ezek mélységének és logikai felépítésének a tananyagfejlesztő rendszer lehetőségei szabhatnak határt.
Sokfajta tananyagszerkesztő rendszer van, de az általánosnak mondható, hogy a tananyagoldalak az alap építőelemek bennük. Ezek azok, amelyeket felfelé menő hierarchiában lecke és fejezet elnevezésű blokkokba lehet rendezni. A lefelé menő szerkezeti szinten pedig mezőkre és objektumokra bonthatók. Ez az építmény a keretrendszerben automatikusan megjelenő tartalomjegyzéket adja majd a tananyag exportálása után. Minden fejlesztőrendszerben van olyan felület, amellyel valamilyen eseményt, animációt, interakció hozhatunk létre. Ezek kezelése mindig az adott rendszertől függ, általában egyedi megoldásokat alkalmaznak a szoftvercégek.
A forgatókönyv alapján elkezdődik az oldalsablonokból felépített tananyag létrehozása. Amennyiben a szerkesztés alatt új médiaelem igénye merül fel, például egy tartalmi részt jobban támogatna egy animáció, mint egy rajz, akkor rögzíteni kell a médialistán, és a gyártás folyamatába be kell vezetni.
A szerkesztés fázisa alatt kapnak formát a kéziratírás során született szekunder tartalmak is. Ezek azok a kiegészítő információk, amelyek nem tartoznak szorosan a tananyaghoz, de valamilyen segítséget, kiegészítést adnak a tanulóknak a tanuláshoz. Ezeknek az anyagoknak is illeszkedniük kell a tananyag arculatához.
Lényeges, hogy a kreatív szerkesztés megkezdése előtt a forgatókönyv jóváhagyásra kerüljön, különben előfordulhat, hogy a szerkesztők által végzett munka egyes részei feleslegesek lesznek. Például a tananyaghoz legyártott egyedi oldalsablonokkal fordulhat elő, hogy a forgatókönyv véglegesítése előtt az oldal szerkezete átalakul, így a már egyszer létrehozott sablont át kell alakítani. Ha a megrendelő ragaszkodik a folyamat gyorsításához, akkor erre a kockázatra fel kell hívni a figyelmét.
Az arculat tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a színek hangulatokat, érzelmeket tükröznek, ezzel a tanuló élénkségére, motiváltságára is hatással lehet lenni. A rosszul megtervezett arculat és oldalsablonok, melyek mellőzik a tanulói élmény szempontját, a legjobban összeállított oktatási tartalmat is eredménytelenné tehetik.
Ha a dizájn nincs kellőképpen kidolgozva, vagy a szerkesztők nem követik a dizájnra vonatkozó megállapodásokat, megtörténhet, hogy a tananyag elveszti egységességét, nem fog illeszkedni a hozzákapcsolódó tana-nyagokhoz, egyéb termékekhez, a megrendelő intézmény arculatához.
A szerkesztési munkát olyan szerkesztők végzik, akik ismerik azt a tananyagfejlesztő, -készítő rendszert, amelyre a forgatókönyv készült. A kreatívszerkesztés első fázisa a dizájn kialakítása, amelynek véglegesítéséhez a megrendelő jóváhagyása szükséges. A dizájnnal kapcsolatos egyeztetéseket a projektvezető végzi. A beszerkesztés folyamatát az oktatástervező és forgatókönyvíró végig követi, figyeli, hogy a tananyag a forgatókönyvnek megfelelően készül-e, illetve szükséges-e valamilyen módosítás a tervekhez képest.
A szerkesztők a munkájuk során találkozhatnak olyan feladattal, amely a tananyag módosítását követeli meg. A módosítás mértékét és hatását az oktatástervező és forgatókönyvíró mérlegeli. Ha a módosítást szükségesnek találják, akkor erről értesítik a projektvezetőt. Amennyiben olyan módosításról van szó, amely megítélése szerint szükségessé teszi a megrendelő bevonását, értesíti őt, és egyeztet vele.
A kreatív szerkesztés fázisa akkor tekinthető befejezettnek, amikor a forgatókönyv összes oldala megvalósult a tananyagfejlesztő rendszerben, és a kreatív szerkesztés teljesítési igazolása aláírásra került a projektvezető által.