6. Ellenőrzés, tesztelés, hibajavítás

A Nexius-modell utolsó fázisában a kész tananyag születik meg. Ehhez az elektronikus tananyagot exportálni kell a tananyagfejlesztő rendszerből, és importálni kell az LMS-be, majd ellenőrizni a keretrendszerben tapasztalható működést, és javítani, ha szükséges. A tananyag publikálása után a fejlesztési folyamatot le kell zárni:

  • a tapasztalatokat összegezni,
  • a lényeges következtetéseket levonni
  • és a folyamat dokumentációját archiválni.

Kész tananyagnak hívjuk azt az elektronikus oktatási tartalmat, amely a fejlesztési folyamat fázisain végigment, a megrendelő elfogadta, és a célközönség számára megosztásra kerülhet a keretrendszerben.

A tananyag ebben az állapotában már magában foglalja minden, a modell során született mérföldkő tartalmát. Implicit megjelenik benne a szinopszisban leírt követelményrendszer: a célközönség tulajdonságait és motivációit figyelembe veszi, a tanulási környezet technológiai követelményeihez alkalmazkodik, a célrendszer az oktatási tartalomba beépült. A kézirat adja a tananyag megjelenő tartalmát: a szövegeket és a médiaelemeket, a feladatok a második mérföldkő eredményei. A tevékenységtervből a tananyag elektronikus, önálló tanulásra szánt módszerei származnak. A forgatókönyv biztosítja, hogy a tananyagfejlesztő rendszerben az első három fázis során létrejött résztermék megvalósítható legyen. Az ötödik lépcső a gyártás folyamata, az elektronikus tananyag első verziója jön itt létre. Ezt még a tanulók nem próbálták ki, így a végső simítások és az igazi megmérettetés előtt áll.

Tehát a kész tananyag az a termék, amely a fejlesztés folyamatánkeresztül születik meg, és a hatodik lépcsőfokon a kiegészítő (szekunder) tartalmak is megjelennek benne, majd többszintű ellenőrzésen, tesztelésen megy át, és amelyben az így felfedett hibák és észrevételek javításra kerülnek.

Amikor az elektronikus tananyag teljes, mert a szekunder tartalmak is bekerültek, megtörténhet a mindenre kiterjedő, alapos ellenőrzés.

Az ellenőrzés sorrendje akkor ideális, ha még a tananyagfejlesztő rendszerben megtörténik a nyelvi és szakmai lektorálás, jóváhagyás. A nyelvi ellenőrzés nemcsak a helyesírásra, hanem a nyelvhelyességre is vonatkozik. A szükséges javítások után a szakmai ellenőrzést is meg kell tenni. Az eddigi lépcsők során ezeket csak ajánlott volt elvégezni, a fejlesztésnek ebben a zárószakaszában viszont kötelezőek a lektori jóváhagyások. Azért érde-mes ezeket még a tananyagfejlesztő rendszerben elvégezni, mert a javításokat csak itt lehet megtenni, és a nyelvi és szakmai dimenziói a tananyagnak a keretrendszerben való exportálás-importálás folyamatában nem változnak meg. Azonban a tananyagfejlesztő rendszerben az oktatási és technikai ellenőrzésnek csak egy részét, a leckéken belüli működés tesztelését lehet elvégezni, mert a leckék közötti összefüggéseket a keretrendszer vezérli. Így a teljes körű oktatási és technikai jóváhagyást csak egy tesztpublikálás után lehet megtenni. Exportálás előtt a leckéken belüli oktatásmódszertani elemek tervezett egymásra hatása, a szinopszisban kijelölt célok az adott leckére vonatkozó részcéljainak teljesülése ellenőrizhető a szerkesztőben. Ezután a tananyag technikai működését kell vizsgálni. Ennek során minden gombot, hivatkozást, médiaelemet végig kell kattintani, minden lehetséges módon be kell járni az adott leckét. Az itt felderített hibákat is javítani kell. Ezeknek a nyilvántartását a szerkesztők kommunikációjához létrehozott táblázat is segítheti.

Minden tananyag egyedi ellenőrzést igényel, de az alábbiakban olvasható részeket érdemes lehet tesztelni mindegyikben:

  • Navigáció
  • A menük, leírások és magyarázatok elérhetősége
  • Az oldalak elérhetősége
  • Oldalszámok sorrendisége, megjelenése
  • Navigációs gombok működése, oda-visszairányítás megfelelősége
  • Az oldal teljesítettsége és az állapotjelző státusza
  • Lecke-, fejezetcímek pontossága
  • Oldalak elemei
  • Az oldal címének és tartalmának egyezése, helyessége
  • Az oldal tartalmának forgatókönyvi megfelelősége
  • A szöveg tördelése
  • A médiaelem lejátszhatósága
  • A gombok működése
  • Felugró ablakok, interakciók
  • Az interakcióra való felhívás megjelenése, egyértelműsége
  • A megjelenés és továbbhaladás ütemezettsége
  • A tartalom érthetősége
  • Feladatok, kérdések
  • A visszajelzés, jó és rossz válasz esetén is, megfelel-e a tervezettnek
  • A feladat, kérdés érthetősége, megoldhatósága
  • A pontszámok számolása és belőlük következő visszajelzések
  • Az oldal teljesítettsége

A további ellenőrzések, tesztelések elvégzéséhez a tananyagot a tananyagfejlesztő rendszerből publikálni kell a keretrendszerbe, az LMS-be. Ennek az első lépése az exportálás.

Ennek során a tananyagból a szinopszisban meghatározott szabvány szerinti csomag készül. Ez a csomag tartalmazza a leckék közötti beállításokat, a navigációt, a tananyag belső szerkezetét, a tananyagra vonatkozó metaadatokat, leíró információkat. De ekkor lehet a keretrendszer navigációs felületét is kikapcsolni, ha egy belső navigációval ellátott tananyag létrehozása a cél. Az exportálási beállítások a szerkesztő szoftvertől függenek. (6.10. ábra) Vannak olyanok, amelyben nem szabványos beállítások is lehetségesek (pl.: új böngészőablakban jelenjen-e meg a tananyag). Az itt használt értékek a szinopszisban is kerüljenek rögzítésre.

Exportálási beállítások Nexius rendszerben

Ahogy említettük, az exportálás felülete és beállításai a tananyagfejlesztő rendszer függvényében változnak, de a létrejött csomag mindig az alkalmazott szabványnak megfelelően egységes. Ez egy tömörített .zipkiterjesztésű fájl, amely a szabványos elemeknek köszönhetően könnyedén importálható azokba az LMS-ekbe, amelyek az adott szabvány alapján felépített tananyagok megjelenítésére alkalmasak.

A létrejött csomagot a keretrendszer megfelelő menüjére kattintva feltölthetjük. Ilyenkor az exportálás során beállított tulajdonságok életbe lépnek, és már csak a kurzusszervezés van hátra. Létre kell hozni a képzéseket, beállítani a haladási feltételeket, hozzárendelni a tanulókat.

Bizonyos tananyagfejlesztő rendszerek összeköttetésben vannak az LMS-sel, így az exportálás, importálás folyamata egyszerre is megtörténhet.

Az importálás után a tananyag megjelenik a keretrendszerben, és a hozzárendelt tanulók részére feldolgozhatóvá válik.

Itt az ellenőrzést először az oktatási lektor végzi el, aki a tananyagot a szinopszisban leírt követelményrendszer alapján minden szempontból végignézi: a létrejött tananyag valóban megfelel-e a célközönségnek, és teljesíthetőek-e általa a célrendszerben leírt tanulói változások. Azt vizsgálja, hogy a fejlesztés és publikálás során nem torzult-e az oktatási tartalom, és a haladási feltételek is megfelelnek-e a tervezetteknek.

A fejlesztői ellenőrzések a technikai lektorálás jóváhagyásával zárulnak. Ez a tananyag teljes technikai tesztelését öleli fel. Ellenőrizni kell a leckéken belüli hivatkozásokat, és a leckék közötti hivatkozásokat, bejárásokat is, meg kell nézni, hogy a keretrendszer megfelelően kezeli-e a teljes tananyagban a navigációt.

Ha itt bármilyen problémát találnak a lektorok, amiért a jóváhagyást nem adják meg, a tananyagot a tananyagfejlesztő rendszerben javítani kell, majd újra elvégezni a tesztpublikációt, és a szükséges ellenőrzéseket, egészen addig, amíg a jóváhagyás meg nem születik.

A fejlesztői ellenőrzések és a megtörtént javítások után lehet megosztani a tananyagot a próbatanulói teszteléshez.

A tananyag addig nem lehet teljes, amíg nem találkozott tanulókkal, és azok nem jelzik vissza a tapasztalataikat. Az így bevont személyek friss szemmel tekintenek a tananyagra, így olyan észrevételeket tehetnek, amelyek a szakértők, lektorok számára nem vehetők észre, mert azokat egyértelműnek kezelik, vagy implicit jelentések, fogalmak által alakulnak ki, esetleg túlságosan kézenfekvőnek tekintik.

A próbatanulás során a valós környezet szimulációját kell létrehozni, így a keretrendszerbe importált tananyag köré teljes egészében a szinopszisban leírt követelményeket, paramétereket kell beállítani. A próbatanuló csoportnak pedig a szinopszisban leírt célközönséget kell reprezentálnia, rendelkeznie kell azok jellemzőivel, hogy a visszajelzéseik értelmezhetőek legyenek a végtermékre vonatkoztatva.

A próbatanulások során kétféle módon is nyerhetünk információkat: A próbatanulókat a tananyag használata után megkérhetjük egy kérdőív kitöltésére, felkérhetőek egy beszélgetésre, ahol beszámolhatnak tapasztalataikról, észrevételeikről, benyomásaikról: milyen gyorsan sikerült magabiztosan kezelniük a tananyagot, mennyire elégedettek, mennyire fáradtak el, mekkora szellemi erőfeszítést kívánt tőlük, esetleg keletkezett-e bennük feszültség tanulás közben. Ezek az információk szubjektívek, de megfelelő módon értékelve őket alkalmasak arra, hogy ésszerű változtatások alapját képezzék.

Megfigyelhetjük a próbatanulók viselkedését a tananyag tanulása során: mely oldalakon időztek többet, mely feladatokra fordítottak több-kevesebb időt, mely mérési pontok sikerültek könnyebben, nehezebben. Ezekkel mért, objektív információk szerezhetőek a tananyagról.

A próbatanulás során sok olyan információ kerülhet a projektmenedzser, az oktatástervező birtokába, amely alapján – a megrendelővel egyeztetve – tartalmi és/vagy oktatási módosításokat eszközölhetnek a tananyagban. Ezen felül, a folyamatos ellenőrzések ellenére is elgépelések vagy technikai hibák is maradhattak az anyagban, ezek is felderíthetőek a próbatanulók közreműködésével.

A próbatanuláshoz érdemes kijelölni egy tesztelési időszakot, amíg a próbatanulóknak lehetőségük van végig tanulni az anyagot. Ezzel párhuzamosan – a folyamatos visszajelzések alapján – megtörténhetnek a javítások a tananyagban. A próbatanulók létszámát tekintve nem adunk ajánlást, ez fejlesztésenként változó. A szűk keresztmetszetet a próbatanulásra szánt időintervallum és a begyűjtött információk feldolgozására fordítható kapacitás jelenti. Az elmondható, hogy legalább egy próbatanulónak végig kell haladnia a tartalmon, aki friss szemmel nézi végig a tananyagot.

A tesztelési időszak végén, az utolsó módosítások elvégzése után a tananyag készen áll a valós környezetben való publikálásra.

Az ellenőrzés, tesztelés, hibajavítás a modell utolsó lépése, így az itt felmerülő kockázatok súlya nem mérhető össze a szinopszis hiányos kitöltésének kockázataival. Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy egy nyelvileg, szakmailag helytelen tananyag könnyen válik nevetségessé. Figyelni kell arra is, hogy a rosszul értelmezett próbatanulói visszajelzések alapján elhamarkodottan történhetnek ügyetlen, kényelmetlen változtatások a tananyagban. Ezek egyszerre pazarolhatják a fejlesztés erőforrásait, és ronthatják el a tananyagban gondosan megtervezett, felépített tanulói élményt is.

A publikálás előtt a tananyagot véglegesíteni kell. Ebben a folyamatban az oktatástervező, a szakmai lektor és a projektvezető hozza meg a végső döntést. Ha a próbatanulás közben a visszajelzések alapján a szövegezésen is változtatni kellett, akkor ajánlott még egy utolsó nyelvi ellenőrzést elvégezni rajta. A nyelvi lektor javításaira itt elsősorban csak ajánlásként kell tekinteni, és csak akkor szabad engedélyezni, ha a szakmai tartalmat nem torzítja. Amennyiben az így ellenőrzött és javított tartalom megfelel a szinopszisban leírtaknak, és a tananyag szakmaisága is hibátlan, akkor a terméket a megrendelő részére megtekintésre kell bocsátani.

Ha a megrendelő is elégedett, akkor a tananyag fejlesztése sikeresnek tekinthető.

Létrejön a kész tananyag.

A fázis lezárása során több dokumentáció is keletkezik. A tananyag minden lektorált szintjének jóváhagyását igazolni kell a jegyzőkönyvekkel, és a próbatanulás folyamatát is dokumentálni kell. A fejlesztés folyamata a megrendelői teljesítési igazolás átadásával zárul.

A projekt hatásköre kiterjedhet a tananyag valódi környezetbe történő publikációjára, amely során az adminisztrátorok és a tanulók is hozzárendelésre kerülnek. Illetve a megrendelő igényt tarthat terméktámogatásra, a tananyag naprakészen tartására, folyamatos frissítésére is. Erről az [Értékesítés és terméktámogatás fejezetben][Értékesítés] írunk bővebben.

A modell lezárásaként a fejlesztés folyamatában létrejött dokumentációkat az adott intézmény iktatórendszerének megfelelő módon kell archiválni. A következő dokumentumok születnek meg a folyamat során:

  • Szinopszis
  • Szinopszis teljesítési igazolása
  • Kézirat
  • Kézirat teljesítési igazolása
  • Tevékenységterv
  • Tevékenységterv teljesítési igazolása
  • Forgatókönyv
  • Nyelvi lektorálás jegyzőkönyve
  • Forgatókönyv teljesítési igazolása
  • Tananyag
  • Kreatív szerkesztés teljesítési igazolása
  • Nyelvi lektorálás jegyzőkönyve
  • Szakmai lektorálás jegyzőkönyve
  • Oktatási lektorálás jegyzőkönyve
  • Technikai lektorálás jegyzőkönyve
  • Próbatanulás dokumentációja
  • Specifikáció
  • Kérdőívek és megfigyelések eredményei
  • Jóváhagyott és végrehajtott javítások jegyzőkönyve
  • Megrendelői teljesítési igazolás